A dB lenyűgöző története a 20. század elejére nyúlik vissza. A világ egy szabványos mértékegységet szeretett volna a hangok változó hangerejének mérésére. Ahogy az ipar bővült és a technológia fejlődött, égető igény mutatkozott a hangok következetes és értelmes mérésére.
1924-ben minden készen állt egy nagyszerű amerikai villamosmérnök, A. H. Taylor számára, hogy előlépjen. Ő volt az, aki megalkotta a decibel ötletét. Taylor olyan volt, mint egy mesterbűvész. Inspirációt merített a logaritmikus skálából, amely a matematika és a fizika kulcsfontosságú eszköze. Zseniálisan adaptálta azt a hang mérésére. Ez az újszerű logaritmikus rendszer megragadta a hang részleteit. Lehetővé teszi a hang széles tartományának pontosabb és kezelhetőbb ábrázolását.
Taylor dB-skálája olyan volt, mint egy nagyszerű illúzió. Átalakította a hangtechnikát. Új módot kínált a hang intenzitásának kifejezésére. És ezt tömören és értelmesen tette. Új lehetőségeket nyitott a zenészek, hangtechnikusok és tudósok számára. Most már különböző helyeken is be tudták állítani a hangszinteket, és ezt könnyebben és pontosabban tudták megtenni.
Az évek során a dB-skála a hangmérés közös nyelvévé vált. Átlépte a határokat, és egyesítette az audiorajongók és -szakemberek globális közösségét. Ez a képesség a hangerő széles skálájának rövid, logaritmikus formátumba sűrítésére szolgált. Lehetővé tette az univerzális kommunikációt és együttműködést. Olyan volt, mint egy közös nyelv, amely mindenféle embert egyesített.