Mi a miofonia? A hangérzékenységről kevés beszél

📖 Olvasási idő: 5 perc 45 másodperc

Egy csendes szobában ülsz. Valaki a közelben rágózni kezd, kopogni kezd a lábával, vagy akár megköszörüli a torkát néhány másodpercenként. A legtöbb ember nem venné észre, de neked lehetetlen figyelmen kívül hagyni. Ez a hang élesnek és zavarónak érződik, és szinte olyan, mintha átvágná a figyelmedet, és talán még a türelmedet is.

Ha ez ismerősen hangzik, akkor nem vagy túlzottan érzékeny. Lehet, hogy valami olyasmit tapasztalsz, amit misofóniának neveznek. Ez egy olyan speciális állapot, amelyben bizonyos mindennapi hangok erős érzelmi reakciókat váltanak ki az emberekben.

Még mindig nem ismert és gyakran félreértik, de ha az emberek megismerik, a dolgok sokkal érthetőbbé válnak.

Vizsgáljuk meg, hogy valójában mi is a misofónia, miért fordul elő, hogyan reagál rá az agy, és hogyan tanulják meg az emberek kezelni az elkerülhetetlen, gyakran meglehetősen hangos zajjal teli világot.

Mi is pontosan a misofónia?

A legtöbb embert bizonyos hangok irritálják, de nem túl intenzíven. Ilyenek például a hangos rágás vagy a toll kopogtatása. A misofóniában szenvedőknél azonban ezek a hangok erős, automatikus érzelmi reakciót váltanak ki. Ez gyakran dühöt, erős szorongást, irritációt, egyeseknél akár pánikot is jelenthet.

A misofónia közvetlenül a „hangok gyűlöletét” jelenti. De ezek specifikusak és gyakran ismétlődőek, és nem választás kérdése. A reakció azonnali és intenzív, még akkor is, ha a személy tudja, hogy a hang ártalmatlan és nem rossz szándékú.

A misofónia meghatározása

A zaj erős ellenszenve, akárcsak a misofónia, mélyen érzelmi és gyakran fizikai válasz bizonyos kiváltó okokra. Ezek általában mindennapi emberi hangok, például:

• Rágás
• Ajakcuppogtatás
• Torokköszörülés
• Szipogás
• Toll kattanása
• Ujjkopogtatás

Aki nem szenved misofóniában, annak ezek a zajok talán fel sem tűnnek, de akinek ez a problémája, annak lehetetlenné válhatnak figyelmen kívül hagyni őket, és szinte elviselhetetlenné válhatnak.

A kutatók még mindig nem teljesen értenek egyet abban, hogy a misofónia önálló, specifikus állapot, vagy valami másnak, például a szenzoros feldolgozási érzékenységnek a része. Az idegtudományban és a mentális egészségügyi kutatásokban azonban egyre inkább valós, mérhető reakcióként ismerik el.

Mikor kezdődik és ki kapja meg?

A misofónia általában gyermekkorban vagy kora serdülőkorban kezdődik. Vannak, akik stresszes esemény vagy fokozott érzékenység időszaka után veszik észre, másoknál pedig lassan, felnőttkorukban alakul ki.

Ez az állapot minden korosztályt és hátterű embert érinthet, és egyes tanulmányok szerint valamivel gyakoribb lehet nőknél. Érdekes módon, bár a genetika még mindig kutatás alatt áll, családi körben is előfordulhat.

Sokan évekig élnek misofóniával anélkül, hogy tudnák, mi is az, és azt gondolhatják, hogy csak ingerlékenyek vagy túlreagálják a problémát. A valóságban azonban neurológiai reakciót váltanak ki egy érzékszervi kiváltó ingerre, és ezzel messze nincsenek egyedül.

Valós életbeli események

A misofóniát az ismétlődés, a ritmus és a kontextus váltja ki. A legtöbb misofóniát kiváltó kiváltó ok finom, mindennapi hangok, amelyek a legtöbb ember számára ártalmatlannak tűnnek, de egy ilyen állapotban szenvedő számára elviselhetetlenek.

Ezek nem ritka vagy szokatlan hangok; gyakran azok, amelyekkel naponta találkozunk, különösen csendes helyeken, mint például irodákban, tantermekben vagy akár otthon.

Gyakori mindennapi helyzetek

Egy 2021-es nagyszabású tanulmány megállapította, hogy a misofónia leggyakrabban jelentett kiváltó okai a rágás, az ajakcukorkolás, a torokköszörülés és a szipogás voltak.Egyéb gyakoriak a következők:

• Ismétlődő tollkattintás vagy billentyűzetgépelés
• Lábdobogtatás, fidgetelés vagy ruhazörgés
• Nehéz légzés vagy finom zümmögés
• Órák ketyegése, evőeszközök súrlódása vagy távoli basszus hangok

Az, hogy egy hang milyen kiváltó okot ad, gyakran attól függ, hogy ki és hol adja ki. Egy családtag rágása jobban kiválthatja a panaszokat, mint egy idegen. Egy kopogó toll egy csendes szobában rosszabb érzés, mint ugyanaz a hang egy forgalmas kávézóban.

Érzelmi reakciók

Az érzelmi reakció gyakran azonnali és intenzív. Az emberek a következő érzésekről számolnak be:

• Irritált vagy izgatott
• Szorongó, feszült vagy feszült
• Figyelmetlen vagy mentálisan túlterhelt
• Bizonyos esetekben akár düh vagy pánik is

Egy fMRI-vel végzett vizsgálat megállapították, hogy a misofóniában szenvedő emberek fokozott aktivitást mutattak az elülső szigetkéregben (AIC). Ez egy agyi régió, amely az érzelmi feldolgozással és a kiemelkedések felismerésével van összefüggésben, amikor kiváltó hangoknak van kitéve.

Fontos megjegyezni, hogy ezek a reakciók nem tudatos túlreagálások. Automatikusak, és sokak számára a figyelmen kívül hagyásuk csak ront a helyzeten. Ez társadalmi visszahúzódáshoz, feszült kapcsolatokhoz és elkerülő viselkedéshez vezethet, amelyek kihatnak a mindennapi életre.

Mi történik az agyban misofónia alatt?

A misofónia nem csupán személyiségbeli furcsaság vagy érzelmi túlreagálás. Agyi képalkotó vizsgálatok kimutatták, hogy a misofóniában szenvedők másképp dolgozzák fel a hangokat, különösen azokban a régiókban, amelyek a hallást az érzelmekkel és a fenyegetésre adott válaszokkal kötik össze.

Hiperkonnektivitás az agyi áramkörökben

Az egyik kulcsfontosságú terület az elülső szigetkéreg (AIC). Az agynak ez a része segít észrevenni és reagálni az érzelmileg fontosnak érzett dolgokra, például a fájdalomra vagy az undorra.

Egy 2017-es agyi képalkotó vizsgálatA kutatók azt találták, hogy a misofóniában szenvedőknél fokozott aktivitás volt megfigyelhető az AIC-ben, amikor kiváltó hangokat hallottak. De ez nem minden; erősebb kapcsolatot mutattak ki az AIC és olyan területek között is, mint az amigdala, amely kezeli a félelmet és a fenyegetést, és a hippocampus, amely érzelmi emlékeket tárol.

Ez azt jelenti, hogy misofónia esetén az agy úgy reagál rá, mintha közvetlen fenyegetést jelent. Olyan, mintha az agyad tévesen veszélyesnek minősítene egy apró, ismétlődő hangot, majd stresszjelekkel árasztaná el a szervezetedet.

Miért hibásodik meg az agy?

Még mindig nem tudjuk pontosan, hogy miért alakul ki egyes embereknél ez a reakció, de a kutatók úgy vélik, hogy érzékszervi-érzelmi túlkapásról van szó. A misofónia során bizonyos hangok érzelmi jelentéssel „felcímkéződnek”.

Ez a válaszreakció megkerüli a logikus agyat is. Ezért érezheti úgy valaki, hogy misofóniában szenved, hogy túlterheltnek érzi magát egy olyan hangtól, amelyről tudja, hogy nem káros, és mégsem tudja megállítani az érzelmi reakciót. Ez pedig segít megmagyarázni, hogy miért nem működnek a tipikus megküzdési stratégiák, mint például a hang figyelmen kívül hagyása. A hang nem marad az agy hallóközpontjában. Egyenesen az érzelmi magba jut.

Misofóniával élni

A misofóniára egyelőre nincs gyógymód. De ez nem jelenti azt, hogy az emberek tehetetlenek. Sokan találnak módot a reakcióik kezelésére, a kiváltó okoknak való kitettség csökkentésére, és arra, hogy jobban uralják a környezetüket.

Elkerülés és alkalmazkodás

Az egyik leggyakoribb stratégia a zaj elkerülése, de nem az elszigeteltség értelmében. A határok felállításáról és olyan környezet megteremtéséről van szó, amely biztonságosnak és nyugodtnak érződik.

Például:

• A zajszűrő fejhallgatók használata közös helyiségekben segíthet csökkenteni a zajkeltő tényezőknek való kitettséget anélkül, hogy el kellene hagyni a szobát.
• A lágy környezeti háttérzaj vagy a természet zajának lejátszása elfedheti az ismétlődő vagy éles hangokat túlzott stimuláció nélkül.
• Csoportos környezetben, ha megbízható embereknek magyarázzuk el az állapotot, az nagyobb megértéshez és rugalmassághoz vezethet.

Vannak, akik átalakítják a tereiket, hogy akusztikailag barátságosabbak legyenek. Puha textúrák, például szőnyegek vagy függönyök hozzáadása csökkentheti a durva hangvisszaverődéseket. De az olyan állandósult kihívások esetén, mint a visszhang, a lépések zaja vagy a külső zaj, Az akusztikus kezelés valódi enyhülést hozhat.

Telepítés akusztikus panelek Egy hálószobában vagy dolgozószobában például segít csökkenteni az éles vagy ismétlődő visszaverődéseket, amelyek intenzívebbé teszik a hangokat. Már néhány panel is segíthet lágyítani a teret, nyugodtabb hangzásvilágot teremtve, ami csökkenti az általános mentális terhelést.

Terápiák és technikák

A környezeti stratégiák mellett egyesek a terápiából és a strukturált megküzdési technikákból is profitálnak.

• A kognitív viselkedésterápia (CBT) segíthet az érzelmi reakciók újragondolásában a hangokra és a tehetetlenség érzésének csökkentésében.
• A mindfulness és a légzőgyakorlatok segítenek szabályozni a stresszt azokban a pillanatokban, amikor a kiváltó okok elkerülhetetlenek.
• Bizonyos esetekben expozíciós terápia, professzionális támogatással elvégezve, finoman csökkentheti az egyes hangokhoz kapcsolódó érzelmi töltést

A támogató csoportok és az online közösségek szintén értékes terekké váltak az ötletek, erőforrások megosztására és a megerősítésre.

Miért fontos a misofónia?

A misofónia nem csupán személyes furcsaság. Befolyásolja a kapcsolatokat, a koncentrációt, az önbecsülést és a mindennapi működést. De mivel láthatatlan, és olyan hangok váltják ki, amelyeket mások alig vesznek észre.

A misofóniában szenvedőknek néha azt mondják, hogy hagyják abba a túlreagálást, de ezek a reakciók figyelmen kívül hagyják, ami valójában történik: egy neurológiai válasz, nem egy választás. Ez a hang és a biztonság közötti eltérés, amit az agy mélyen érzékel.

Ez a félreértés elszigetelődéshez vezet, és az emberek kerülhetik a közös étkezéseket, küzdhetnek a tantermekben vagy a nyitott irodákban, vagy retteghetnek a tömegközlekedéstől. Minél inkább félreértettnek érzik magukat, annál nehezebb teret vagy támogatást kérniük.

A misofónia valós. Mérhető az agyban, érezhető a testben, és mélyen érzelmes. De nem kell, hogy meghatározza valakinek az életét.

Minél jobban megértjük, hogyan reagál az agy a hangokra, annál több eszközünk lesz a békénk megőrzésére. Ez magában foglalja a terápiákat, a határokat, és igen, az átgondolt akusztikai tervezést. A nyugodt, kiegyensúlyozott környezet nem csak a csendről szól. Arról is szól, hogy megadjuk az agynak azokat a feltételeket, amelyekre szüksége van ahhoz, hogy biztonságban érezze magát.

Akár együtt élsz a misofóniával, akár szeretsz valakit, aki igen, az üzenet egyszerű:
Nem reagálod túl. És nem vagy egyedül.

További olvasmányok és hivatkozások:

• Edelstein, M., Brang, D., Rouw, R. és Ramachandran, VS (2021). Misofónia: Élettani vizsgálatok és esetleírások. Határok az idegtudományban, 15, 643609.

• Kumar, S., Tansley-Hancock, O., Sedley, W., Winston, JS, Callaghan, MF, Allen, M., ... és Griffiths, TD (2017). A misofónia agyi alapjai. Jelenlegi biológia, 27(4), 527–533.