A 15 legjobb félelmetes hang és azok agyra gyakorolt ​​hatása

📖 Olvasási idő: 7 perc 51 másodperc

A hangok mélyreható hatással lehetnek az emberi pszichológiára. A hangos, riasztó zajok által kiváltott túlélési ösztönöktől a finom, de nyugtalanító, szorongást fokozó hangokig bizonyos hangok dermesztő hatással vannak az agyunkra. Ebben a cikkben a világ legfélelmetesebb hangjait vizsgáljuk meg, és elmagyarázzuk, miért váltanak ki ilyen intenzív reakciókat a hangfrekvenciák, a pszichológia és az agy ösztönös válaszainak elemzésével.

Először azonban helyezzük ezt a szörnyű zajt pszichológiai perspektívába.

Filmes megközelítések a félelmetes hangokhoz

A horrorfilmekben a hangdizájn az egyik legerősebb eszköz a félelem és a feszültség felkeltésére. A filmesek számos technikát alkalmaznak a hang manipulálására, hogy fokozzák az érzelmi élményt. Az alacsony frekvenciájú zajokat, mint például a morajlást vagy a mély búgást, gyakran alkalmazzák a nyugtalanság érzésének keltésére, még akkor is, ha a hang forrása nem azonnal egyértelmű. Ezek az alacsony frekvenciájú hangok alig észrevehetők, de fizikai érzést váltanak ki, amely felerősíti a félelmet és a szorongást. A horrorfilmesek gyakran alkalmazzák a csendet is, hagyva, hogy a csendes pillanatok feszültséget keltsenek, mielőtt egy hirtelen, hangos zaj (egy ijesztő pillanat) sokkolná a közönséget.

Ezenkívül a nemlineáris hang – az olyan zajok, amelyek nem követnek kiszámítható mintákat, mint a torzított suttogások vagy a disszonáns zene – megzavarhatják a nézőt és kellemetlen érzéseket kelthetnek. Az olyan klasszikusokban, mint a Ragyogás és a Psycho, a sikító hegedűk vagy a hátborzongató hangszínváltások fokozzák az érzelmi intenzitást azáltal, hogy hallási stresszt keltenek. A filmesek a diegetikus és nem diegetikus hangokkal is játszanak. Például egy szereplő hallhat egy nyikorgó padlódeszkát, ami diegetikus (a film világának része), de ez a hang felerősödhet vagy torzulhat a közönség élménye érdekében, ami nyugtalanítóvá teheti azt. A horrorfilmek ezen hallási jelzések kihasználására támaszkodnak, hogy az egyébként hétköznapi hangokat a félelem eszközeivé alakítsák, elmerítve a nézőt a film atmoszférájába.

Miért szeretnek az emberek horrorfilmeket nézni?

Annak ellenére, hogy a horrorfilmek félelmet és szorongást keltenek, sok embert vonzanak. Pszichológiailag a horrorfilmek nézése lehetővé teszi az egyének számára, hogy ellenőrzött környezetben éljék át a félelmet. Ez a kontrollérzet kritikus fontosságú, mert az agy tudja, hogy a félelem szimulált, és biztonságosan felfedezheti az intenzív érzelmeket valódi veszély nélkül. Az amigdala – amely a félelem feldolgozásáért felelős – a horrorjelenetek alatt rendkívül aktívvá válik, adrenalint és endorfinokat szabadítva fel, ugyanazokat a vegyi anyagokat, amelyek a „küzdj vagy menekülj” reakcióval járnak. Ez az adrenalinlöket izgalmat okoz, amit egyesek felpezsdítőnek találnak. A test dopamint is termel, ami jutalmazó érzést ad az agynak, miután a fenyegetés (ebben az esetben a horrorfilm) elmúlt.

Ráadásul a horrorfilmek lehetőséget adnak a nézőknek arra, hogy közvetve szembenézzenek szorongásaikkal. Egyes pszichológusok szerint a horrorfilmek egyfajta érzelmi katarzist kínálnak, lehetővé téve az emberek számára, hogy mélyen gyökerező félelmeiket vagy társadalmi problémáikat átvitt értelemben dolgozzák fel. Például egy zombifilm tükrözheti a világjárványoktól vagy a társadalmi összeomlástól való félelmeket. Mások azért élvezik a horrort, mert „biztonságos ijesztő élményként” működik, ahol az egyének a félelemmel kapcsolatos közös élmények révén kötődhetnek egymáshoz, megerősítve a társas kapcsolatokat. Paradox módon, egy rémisztő dolog csoportos megtekintése valójában a biztonság és a közösség érzését erősítheti. Az érzelmi felszabadulás, az izgalomkeresés és a társas kötődés kombinációja magyarázza, hogy a horrorfilmeknek miért van odaadó rajongótáboruk, gyakran félelmetes természetük ellenére.

És ha mered folytatni, akkor lássuk a listát. Íme a 15 legfélelmetesebb hang.

1. A vészkiáltások

A sikolyok – akár embertől, akár állattól származnak – mindenhol rémisztőek.Azonnali „üss vagy menekülj” reakciót váltanak ki, mivel az agy a sikolyokat a veszéllyel vagy a szorongással társítja. A sikolyok riasztó jellege a specifikus frekvenciatartományukban (30 és 150 Hz között), valamint a durva, kiszámíthatatlan modulációkban rejlik, amelyek nyugtalanítóvá teszik őket. Evolúciósan arra vagyunk programozva, hogy reagáljunk ezekre a magas hangú, átható hangokra, mivel ezek közvetlen fenyegetést jelezhetnek.

Hatás az agyra: Amikor sikolyt hallunk, az amigdalánk – az agy félelemfeldolgozó központja – felvillan, adrenalin- és kortizollöketet váltva ki. Ez a gyors reakció felkészíti a testet arra, hogy vagy elmeneküljön a helyzetből, vagy szembenézzen a veszéllyel.

2. Nyikorogó ajtók vagy padlók

Az ajtó vagy a padlódeszka lassú, szándékos nyikorgása a horrorfilmekben a feszültséggel és a rettegéssel egyet jelent. Ezek a hangok gyakran hátborzongatóak, mivel alacsony frekvenciájú, strukturálatlan zajok, amelyeket az agyunk nehezen tud megjósolni. A nyikorgó hangok kiszámíthatatlansága baljós előérzetet kelt, mivel ezeket a zajokat valami a közelben ólálkodó sunyi vagy fenyegető dologgal társítjuk.

Hatás az agyraAz alacsony frekvenciájú hangok aktiválják az agy félelem-központjait, különösen a kéreg alatti régiókban, ami nyugtalanító érzést kelt bennünk. Agyunk a nyikorgást valami vagy valaki lopakodó mozgásának lehetséges jeleként értelmezi, fokozva a környezettel kapcsolatos tudatosságunkat.

3. Suttogások a sötétben

A suttogás, különösen sötét vagy ismeretlen környezetben, mélyen nyugtalanító lehet. A suttogott hangok gyakran titkolózást vagy ismeretlen jelenlétet sugallnak, és csendes környezetben általában felerősödnek. Halk hangerejük miatt a suttogás arra kényszerít minket, hogy jobban a hangra koncentráljunk, így jobban tudatában vagyunk sebezhetőségünknek.

Hatás az agyraA suttogás aktiválja a hallókéreget és bevonja az agy tükörneuron-rendszerét, ami ösztönösen arra késztet minket, hogy megértsük az üzenetet. A suttogás kétértelműsége, párosulva a fülünkhöz való közelségükkel, intimitásérzetet teremt, ami fenyegetőnek tűnhet.

4. Infrahangos frekvenciák

Az infrahang – a 20 Hz alatti hanghullámok – nem hallhatók, de a test mégis érzékeli őket. Ezeket az alacsony frekvenciájú hangokat gyakran természeti katasztrófákkal, például földrengésekkel vagy vulkánkitörésekkel hozzák összefüggésbe, és a félelemérzettel hozzák összefüggésbe. Az infrahangról ismert, hogy egyes esetekben hányingert, nyugtalanságot, sőt hallucinációkat is okozhat.

Hatás az agyraAz infrahanghullámok rezonálni tudnak az emberi test egyes részeivel, beleértve a szemet és a belső szerveket is, ami megmagyarázhatja, miért számolnak be az emberek rettegésről vagy paranormális élményekről, amikor ki vannak téve ezeknek a hullámoknak. Az agy ezeket az érzéseket a veszély jelének értelmezheti, még akkor is, ha tudatosan nem halljuk a hangot.

5. Hirtelen hangos durranások vagy robbanások

A hirtelen, hangos hangok – mint például a durranások vagy robbanások – arra szolgálnak, hogy megijesszenek minket. Ezek a zajok beindítják az agy túlélési mechanizmusait, mivel a hangszint hirtelen változásai gyakran közvetlen fenyegetésekkel járnak. Ezért használják hatékonyan a horrorfilmek az ijesztő pillanatokat: kihasználják agyunk azon hajlamát, hogy gyorsan reagáljon a hirtelen zajokra.

Hatás az agyraA durranások hangossága és váratlansága aktiválja a szimpatikus idegrendszert, adrenalinlöketet okozva. A test ezredmásodpercek alatt felkészül a harcra vagy menekülésre, ami miatt ezek a hangok fizikailag és mentálisan is megrázóak.

6. Az elektromos készülékek zümmögése (elektromágneses zaj)

A gyakran elektromos eszközökből vagy gépekből származó halk, folyamatos zümmögés idővel nyugtalanságot okozhat az emberekben.Ez a hang gyakran monoton és kitartó, így az agy nehezen tudja figyelmen kívül hagyni. Egyes tudósok úgy vélik, hogy ez a fajta zaj megzavarja az agy természetes ritmusát, és fáradtságot, szorongást, vagy akár fejfájást is okozhat.

Hatás az agyraAz állandó alacsony frekvenciájú hangok túlstimulálhatják az agy hallórendszerét, ami egyfajta érzékszervi túlterhelést okozhat. Az ezekből a frekvenciákból való kilépés képtelensége kellemetlenséghez és nyugtalansághoz vezethet, ami általános szorongásérzetet eredményezhet.

7. Állati morgás

Egy ragadozó mély, torokhangú morgása az egyik legősibb hang, ami félelmet kelthet az emberekben. A morgás agressziót vagy közvetlen veszélyt jelez, és agyunk ösztönösen reagál, hogy megvédjen minket a potenciális fenyegetésektől. A morgás alacsony frekvenciái, párosulva érdes, vibráló textúrájukkal, fenyegetővé teszik őket.

Hatás az agyraA morgás stimulálja az amigdalát, és stresszhormonokat, például kortizolt és adrenalint szabadít fel. Ezek a hangok a túlélési ösztönökhöz kapcsolódnak, és azonnali reakciónk a menekülés vagy a védekezésre való felkészülés.

8. Babasírás

Bár jellemzően nem társítják horrorral, a baba sírásának hangja intenzív érzelmi reakciókat válthat ki. A sírás beindítja a gondoskodói ösztönt, de bizonyos helyzetekben – például ha tartósan sír, vagy egy csendes, sötét helyen – feszültséget vagy tehetetlenség érzését keltheti.

Hatás az agyraA baba sírása aktiválja az agy limbikus rendszerét, különösen az elülső insulát, amely az empátiával és az érzelmi reakciókkal foglalkozik. A hangnak való hosszan tartó kitettség stresszt és szorongást válthat ki, különösen, ha a sírást nem lehet csillapítani.

9. Magas-Pivisszajelzés vagy sikítás

A gerjedés vagy sikító hangok, például a mikrofonból érkezők, magas hangmagasságuk és szabálytalanságuk miatt zavaróak. Ezek a hangok egy olyan frekvenciatartományba esnek, amely kíméletlen a fül számára, és nehezen dolgozza fel az agy számára, így kellemetlenek, sőt fájdalmasak is lehetnek.

Hatás az agyraA magas hangú zajokat a hallókéreg vészjelzésként dolgozza fel, ezért fizikai kellemetlenséget és szorongást okozhatnak. Az agy ezeket a hangokat élesnek vagy károsnak értelmezi, ami védőreakciót vált ki, hogy eltávolodjunk a forrástól.

10. Dübörgő mennydörgés

A mennydörgés halk, távoli robajlása gyakran félelmet kelt, mert vihar közeledtét jelzi, ami veszélyt hordozhat magában. A mennydörgés mély, hömpölygő hanghullámai, különösen, ha elhúzódnak, a közelgő végzet érzetét kelthetik, mivel egy emberi kontrollon kívül eső erő jelenlétét jelzik.

Hatás az agyraAz agy a viharokkal kapcsolatos múltbeli tapasztalatok miatt a mennydörgést a veszéllyel társítja. A mély hanghullámok rezonálnak a test magjával, ami sebezhetőséget és ősi félelmet kelthet bennünk, még akkor is, ha biztonságban vagyunk a zárt térben.

11. Lépések egy üres folyosón

Lassú, megfontolt léptek hallása egy üres folyosón az egyik legidegesebb élmény lehet, különösen, ha a hang forrása ismeretlen. A lépések ritmikus, de szabálytalan mintázata szorongást válthat ki, mivel az agy megpróbálja azonosítani, hogy a hang barát vagy ellenség.

Hatás az agyraA lépések fokozott éberséget és azonnali vágyat váltanak ki a forrás megtalálására. Amikor a hang forrása kétértelmű, az agy szorongásközpontjai aktiválódnak, rettegésérzetet keltve.

12.Torz hangok

A torz hangok, akár technológiai úton, akár természetellenes módon keletkeznek, különösen nyugtalanító hatással vannak az emberekre. Ez azért van, mert az agy az emberi beszédminták megértésére van hangolva, és amikor ezek a minták megváltoznak vagy megzavarodnak, az zavaróvá és nyugtalanítóvá válik.

Hatás az agyraA torzított hangok kognitív disszonanciát keltenek, ami megnehezíti az agy számára, hogy emberi hangként dolgozza fel a hangot. Ez a zavarodottság nyugtalanság érzését váltja ki, mivel az agy természetellenesnek vagy fenyegetőnek érzékeli a megváltozott hangot.

13. Láncok csörgése vagy fémes hangok

A láncok csörgésének vagy a fém vonszolásának hangja gyakran a bebörtönzéssel vagy bezártsággal hozható összefüggésbe, ami mély félelemérzetet kelt. Ezek a hangok gyakran lassúak, módszeresek és nehezek, megerősítve a küzdelemmel vagy a veszéllyel való asszociációjukat.

Hatás az agyraA fémcsörgés vagy a súrlódó hangok aktiválják az agy asszociációs hálózatait, összekapcsolva a hangot a csapdába esés vagy a veszély képeivel. Ezt erősítik a láncok kulturális ábrázolásai, mint a bebörtönzés szimbólumai.

14. Statikus zaj (fehér zaj)

Bár a fehér zaj kis dózisban nyugtató hatású lehet, a statikus vagy sziszegő hangoknak, például a be nem hangolt rádiókból vagy tévékből származó hangoknak való hosszan tartó kitettség szorongást vagy kellemetlenséget okozhat. A véletlenszerűség és a mintázat hiánya nyugtalanító hatással van az agyra.

Hatás az agyraA statikus zaj ritmustalan vagy kiszámíthatatlan, ami megakadályozza az agy ellazulását. Ez a hang mentális fáradtságot okozhat, miközben az agy megpróbálja értelmezni a zajt, ami idővel szorongást okoz.

15. Szívverés hangok

A szívverés hangja, különösen, ha felerősödik vagy szabálytalan, egyre hátborzongatóbbá válhat, ha kiragadjuk a kontextusból. Ez a hang a test belső ritmusát utánozza, de ha felerősödik vagy elszigetelten halljuk, nyugtalanító emlékeztetőt kelthet sebezhetőségünkre.

Hatás az agyraA szabálytalan vagy felerősödött szívverés hallása aktiválhatja az agy szorongásközpontjait. Tudat alatt rá vagyunk hangolódva saját szívünk szabályos ritmusára, így amikor ez a ritmus megváltozik vagy hangsúlyossá válik, az pánikot vagy kellemetlen érzést vált ki.

További olvasmányok:

• Braund, Martin, A hangzáskép: Hangkörnyezetünk és a világ hangolása, 1993.

• Levitin, Daniel J., Ez az agyad a zenéről: Az emberi megszállottság tudománya, Penguin Books, 2006.

• Kumar, S., Az averzív hallási ingerek idegi alapjai, Oxford University Press, 2021.

• Schafer, R. Murray, A világ hangolása, University of Pennsylvania Press, 1977.