A mennyezetek hangszigetelése bonyolultabb, mint a falak hangszigetelése, két fő okból kifolyólag. Először is, amikor a zaj áthatol a mennyezeten, azt gyakran ütészajként jellemzik.
Az ütészaj, például a lépések zaja vagy a leesett tárgyak zaja, áthalad az épület szerkezetén, és „kúszik” a falak, padlók és gerendák mentén, ami hangszivárgást okoz a szomszédos válaszfalakon keresztül. Amint azt fentebb már említettük, a kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy az ütészaj szabályozása különösen nehéz, mivel rezgései folyamatos szerkezeti útvonalakon terjednek.
Másodszor, a legtöbb szobában nincs elegendő belmagasság egy vastag, hatékony hangszigetelő réteg beépítéséhez. Sok lakótérben a mennyezetre helyezett terjedelmes szigetelés jelentősen csökkentené a belmagasságot, ami rontaná a szoba esztétikáját, funkcionalitását és az összhatást.
Tapasztalataink azt mutatják, hogy az optimális mennyezeti hangszigetelés akkor érhető el, ha a rendszer kerüli a merev csatlakozásokat – biztosítva, hogy minden rezgés- és hangterjedési útvonal jól megszakadjon –, és néha párhuzamos falakon szigeteléssel kombinálják a maradék zajszivárgás csökkentése érdekében.