Hallási hangok, amelyek nem valósak? Íme, mit csinál az agyad

Hallottál már halk csengést a füledben, amikor minden csendes körülötted? Vagy azt hitted, hogy valaki a neveden szólít, amikor senki sem volt ott? Ha igen, akkor biztosan nem vagy egyedül.

Ezek fantomhangokra példák. Ezek a következők olyan zajok, amelyeket az agyad külső forrás nélkül kelt. Vannak, akiknél ezek jönnek és mennek. Másoknál állandóak.

Fedezzük fel együtt a fantomhang két gyakori formáját: a fülzúgást és a hallási hallucinációkat. Szokatlanul hangozhatnak, de gyakoribbak, mint gondolnánk. És sokat elárulnak arról, hogyan dolgozza fel az agy a hangot, még akkor is, ha valójában nincs hang.

Megvizsgáljuk, hogy mi okozza ezeket a tapasztalatokat, hogyan hatnak az emberekre, és mit fedezett fel a tudomány arról, hogy miért történnek.

Mert néha a csend valójában egyáltalán nem is csendes.

A leggyakoribb fantomhang

A fülzúgás (tinnitus) akkor jelentkezik, amikor olyan hangot hallunk, amely nem a külvilágból származik. Az emberek csengésként, zümmögésként, búgásként vagy akár sziszegésként írják le. Ez nem betegség, inkább egy tünet, és valóban a leggyakoribb fantomhang.

Mi a tinnitus?

A fülzúgás akkor jelentkezik, amikor az agy a hang illúzióját kelti. A legtöbb esetben szubjektív. Ez azt jelenti, hogy csak az azt tapasztaló személy hallja. Sokkal ritkább az objektív fülzúgás, amikor az orvos is észlelheti a hangot, amelyet gyakran a fülben lévő véráramlás vagy izommozgás okoz.

Nincs egyetlen hang vagy hangerő; lehet halk, hangos, magas vagy mély. Vannak, akiknél a nap folyamán fel-le halkul. Mások számára állandó, mélyen nyomasztó és bosszantó.

Mi okozza?

A tinnitusnak számos lehetséges oka lehet:

• Halláskárosodás, különösen az életkorral összefüggő vagy zaj okozta halláskárosodás
• Hangos zajnak való kitettség, például koncertek vagy ipari munka
• Fülfertőzések, fülzsír felhalmozódása vagy sérülés
• Stressz és szorongás
• Bizonyos gyógyszerek, például nagy dózisú aszpirin vagy antibiotikumok

Ami közös ezekben a kiváltó ingerekben, az az, hogy csökkentik vagy torzítják az agyba a fülből érkező bemenetet. Válaszul az agy hangok létrehozásával „kitölti a réseket”.

Kutatók úgy vélem, ez összefügg a neuroplaszticitással - az agy átszerveződési és alkalmazkodási képességét. Amikor a fülből érkező normál bemenet zavart szenved, az agy kompenzálás céljából „felhangosíthatja a hangerőt” a hallókéregben.

Mennyire gyakori?

A fülzúgás gyakoribb, mint azt sokan gondolják. A ... szerint Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint világszerte több mint 740 millió embert érint, és körülbelül 120 millióan krónikus, mindennapos betegségként élik meg. Ez majdnem minden tizedik embert jelent világszerte, elég sok, igaz?

Leggyakrabban 50 év feletti felnőtteknél fordul elő, de bárkit érinthet, beleértve a hangos zajnak kitett fiatalokat is, ami manapság egyre gyakoribb.

Hogyan hoz létre az agy hangot hang nélkül?

Sajnos a fülzúgás az agy „problémája”. Még akkor is, ha a fül sérült, vagy már nem küld tiszta hangjeleket, az agy folyamatosan aktív marad. Megpróbálja kompenzálni a hiányzó bemenetet. Ez olyan hangok érzékeléséhez vezethet, amelyek valójában nincsenek is jelen.

Agyi plaszticitás és hallási rések

Amikor elveszíted a hallásod egy részét, legyen az öregedés, hangos zaj vagy sérülések miatt, az agy nem hallgat el. Ehelyett megpróbálja... kitölti a hézagokat. Növeli az aktivitást a hallókéregben – az agy azon részében, amely a hangokat dolgozza fel. Ezt nevezik központi erősítésnek. Képzelje el, hogy felhangosítja a sztereóját, amikor egy dal halkan szól. Ezt teszi az agy, amikor csökkent bemenetet érzékel.Elkezdi felpörgetni a rendszert, de ezzel elkezdheti önállóan hoz létre hangot, lenyűgöző.

Az auditív kéreg túlhajtáson

Agyvizsgálatok alátámasztják ezt. A fülzúgásban szenvedők gyakran mutatnak rendellenes idegi aktivitási mintázatokat a hallókéregben. Egyes területek túlműködnek, míg mások rosszul működnek. Tanulmányok Az fMRI (funkcionális mágneses rezonancia képalkotás) segítségével kimutatták, hogy még teljes csendben is „felvillannak” a fülzúgásban szenvedő emberek hallóagyának területei, mintha valódi hangokat játszanának le.

Ez az elképzelés hasonló a fantomvégtag-szindrómához, amikor egy személy fájdalmat vagy érzéseket érez egy amputált végtagban. Az agy továbbra is küld jeleket, még akkor is, ha a fizikai forrás megszűnt. Fülzúgás esetén a fülek nem működnek megfelelően, de az agy továbbra is a várt hangot adja ki.

Ez azt is megmagyarázza, hogy miért segíthetnek néha a hallókészülékek. Azzal, hogy visszaállítják az agyba érkező normálisabb bemeneteket, csökkentik az agy azon igényét, hogy „feltalálja” a hangot. Sok esetben ez a fülzúgást kevésbé észrevehetővé teheti, vagy akár teljesen el is múlhat tőle.

Hallási hallucinációk

A fülzúgás általában egy egyszerű hang, például zümmögés, zúgás vagy magas hang a fülünkben. De vannak, akik hallják komplex fantomhangok, például hangok, zene vagy beszélgetések. Ezeket hallási hallucinációknak nevezik. Nem ugyanazok, mint a fülzúgás, és gyakran nagyon eltérő okaik vannak.

Az egyszerű hangokon túl

Az auditív hallucinációk strukturált, jelentéssel bíró hangok hallását jelentik. Gyakori példa erre, ha valaki beszél, amikor senki sincs ott. Vannak, akik zenét hallanak a háttérben, vagy bizonyos frázisok ismétlődését. Ezek a hangok valóságosnak érződnek, és gyakran úgy tűnik, mintha a fejen kívülről érkeznének, annak ellenére, hogy nincs valódi forrásuk.

A fülzúgással ellentétben, amely általában semleges vagy zavaró, a hallási hallucinációk gyakran érzelmi tartalmúak. Lehetnek megnyugtatóak, zavaróak vagy zavaróak. Sok esetben az agy teljes érzékszervi élményeket hoz létre, amelyek látszólag emlékekhez, félelemhez vagy hiedelemhez kötődnek.

Ki tapasztalja meg őket?

Ezek a hallucinációk leginkább pszichiátriai állapotokban, például skizofréniában vagy súlyos depresszióban ismertek, ahol a hangok gyakoriak, hangosak és szorongást keltőek lehetnek. Azonban olyan embereknél is előfordulhatnak, akiknek nincs valódi diagnosztizált mentális betegségük.

Előfordulhatnak gyász idején, különösen röviddel egy szeretett személy elvesztése után. Vannak, akik az elvesztett személy hangját hallják. Mások a végső búcsút hallják tőle, vagy olyat, amire soha nem volt lehetőségük. Ezeket az élményeket gyakran élénknek és érzelmileg intenzívnek írják le, de általában nem mentális betegség jelei.

Az alváshiányos, traumatizált, epilepsziás, vagy az ébredés vagy elalvás szélén álló emberek olyan dolgokat is hallhatnak, amelyek nincsenek ott. Ezt az állapotot hipnagógiának nevezik. Bizonyos körülmények között az agy kimerül vagy túlstimulálódik, ami olyan hangok keletkezéséhez vezet, amelyek nem léteznek.

Egy tanulmány kimutatta, hogy az átlagnépesség akár 10%-a is tapasztalhat valamilyen formájú hallási hallucinációt élete során, gyakran rövid ideig és betegség nélkül. Ez azt mutatja, hogy a „normális” és az „abnormális” érzékelés közötti határ nem mindig olyan éles, mint gondolnánk.

Egészségesebb hangkörnyezetek létrehozása

Akár fülzúgásod van, akár koncentrációzavarod van, vagy csak a zaj túlterhel, a környezeted jelentős hatással van arra, hogyan dolgozza fel az agyad a hangokat. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy egy hely akusztikai minősége mennyire befolyásolja a feszültségüket, a koncentrációjukat és a mentális egészségüket.

Hogyan formálja a hang a lelkiállapotunkat

Az agy folyamatosan feldolgozza a hangokat, még akkor is, ha nem figyelünk rájuk. Visszhangos, utózengő vagy háttérzajos helyiségekben az agynak keményebben kell dolgoznia a lényegtelen hangok kiszűrésén, ami ahhoz vezethet, hogy gyorsabban elfáradunk. Ez fokozhatja a mentális fáradtságot, és súlyosbíthatja az olyan állapotokat, mint a fülzúgás.

Másrészt egy csendes és kiegyensúlyozott tér lehetővé teszi a hallórendszer ellazulását. Kevesebb zaj kevesebb erőfeszítést jelent. Segít az agynak a fontos hangokra, például a beszédre vagy a zenére koncentrálni anélkül, hogy megerőltetné az érzékszerveit.

Az akusztikus panelek szerepe

A hangkörnyezet javításának egyik módja az akusztikus panelek használata. Ezek az anyagok elnyelik a felesleges hangvisszaverődéseket a szobában. Ez kevesebb visszhangot, tisztább beszédet és kényelmesebb teret jelent. Helyek például otthonok, irodák, terápiás szobák vagy stúdiók és sok más helyiség kezelhető.

Nem csak szakembereknek vagy zenészeknek szólnak. Az akusztikus panelek bárkinek segíthetnek, akinek nyugodtabb, koncentráltabb környezetre van szüksége. Talán otthonról dolgozik, érzékszervi érzékeny, vagy egyszerűen csak egy kis nyugalomra és csendre vágyik egy hosszú nap után.

Arról van szó, hogy olyan teret teremtsünk, ahol az agyunknak nem kell küzdenie a tisztán hallásért. Ez a kis változás nagy különbséget jelenthet.

Hogyan kezeljük a fantomhangokat?

A jobb akusztika csökkentheti a stresszt és enyhítheti a nemkívánatos zaj okozta mentális terhet. Sok fülzúgással vagy hallási hallucinációkkal küzdő embernek strukturáltabb támogatásra van szüksége. A jó hír az, hogy a fantomhangok gyakran kezelhetők, még akkor is, ha nem lehet teljesen gyógyítani őket.

Tinnitus kezelése

Mint tudjuk, a fülzúgásra nincs egyetlen univerzális megoldás, de számos megközelítés segíthet csökkenteni a hatását.

• Hangterápia háttérzajt, például fehérzajt, rózsaszínzajt vagy lágy természeti hangokat használ, hogy a csengés kevésbé legyen észrevehető, és segítsen az agynak elterelni róla a figyelmét. Egyes embereknek a személyre szabott maszkolósávok is hasznosak, amelyek meghatározott frekvenciákat céloznak meg.
• A kognitív viselkedésterápia (CBT) az egyik leghatékonyabb kezelési mód. Nem szünteti meg magát a hangot, de segít csökkenteni az általa okozott érzelmi stresszt.
• A hallókészülékek igen hasznosak lehetnek a halláskárosodásban szenvedők számára. A normál hangzás javításával minimalizálják a csendes hang és a fülzúgás közötti kontrasztot, így a hamis hang kevésbé észrevehető.
• A stressz csökkentése fontos tényező. A fülzúgás gyakran súlyosbodik szorongással, fáradtsággal vagy nagy stresszel járó időszakokkal. A tudatos figyelem, a testmozgás és az alvási higiénia segíthet a tünetek kezelhetőségében.

Komplex hallási élmények kezelése

A strukturált fantomzajokat, például hangokat vagy zenét hallók kezelését az ok határozza meg. Ha pszichológiai vagy neurológiai rendellenességhez kapcsolódik, a kezelés a következőket foglalhatja magában:

• Beszélgetésterápia az érzelmi kiváltó okok vagy traumák feltárására
• Gyógyszeres kezelés, ha a tünetek súlyosak vagy tartósak
• Javult alvási rutin, mivel a hallucinációk gyakran akkor jelentkeznek, amikor az agy fáradt vagy túlzottan stimulált

Még a nem klinikai esetekben is figyelmet érdemelnek ezek a tapasztalatok. A cél nem az agy teljes elnémítása, hanem a támogatása, hogy ne kelljen annyira dolgoznia a világ értelmezésén.

A fantomhangok furcsának tűnhetnek, de gyakoribbak és emberibbek, mint a legtöbb ember gondolja. Legyen szó akár egy soha el nem múló csengésről, akár egy valójában nem is létező hangról, ezek az élmények emlékeztetnek arra, hogy mennyire aktív és reagál az agy, még csendben is.

Lehetnek frusztrálóak. Néha talán ijesztőek is. De nem a te hibád. Ezek a hangok nem a gyengeség vagy a képzelet jelei. Így reagál az agy a változásra, a veszteségre vagy a stresszre. És bár nem mindig múlnak el teljesen, megérthetők, kezelhetők és enyhíthetők.

Az olyan egyszerű dolgok, mint egy csendesebb szoba, egy nyugodtabb elme vagy egy kis háttérzaj, sokat segíthetnek. Ahogy az is, ha beszélünk valakivel, aki megért minket.

Ha te vagy egy fontos személy olyan hangokat hall, amelyek valójában nincsenek is ott, tudd: nem vagy egyedül. És nem is képzeled. A csend lehet, hogy nem néma, de nem is kell örökké hangosnak lennie.

További olvasmányok és hivatkozások:

• Baguley, DM, McFerran, DJ és Hall, DA (2013). Fülzúgás. A Lancet, 382(9904), 1600–1607. https://doi.org/10.1016/S0140-6736(13)60142-7

• Johns, LC és van Os, J. (2001). A pszichotikus élmények folytonossága az átlagpopulációban. Klinikai Pszichológiai Szemle, 21(8), 1125–1141. https://doi.org/10.1016/S0272-7358(01)00103-9

• Mühlau, M., Rauschecker, JP, Oestreicher, E., Gaser, C., Röttinger, M., Wohlschläger, AM, ... & Sander, D. (2006). Strukturális agyi változások a fülzúgásban. Agykéreg, 16(9), 1283–1288. https://doi.org/10.1093/cercor/bhj070

• Roberts, LE, Eggermont, JJ, Caspary, DM, Shore, SE, Melcher, JR és Kaltenbach, JA (2010). Fülzúgás: A fülzúgás idegtudománya. Idegtudományi folyóirat, 30(45), 14972–14979. https://doi.org/10.1523/JNEUROSCI.4028-10.2010

• Egészségügyi Világszervezet. (2023. február 14.). A WHO a fülzúgást közegészségügyi problémaként emeli ki. https://www.who.int/news/item/14-02-2023-who-highlights-tinnitus-as-a-public-health-concern